Logopédiai vizsgálat és tanácsadás különös tekintettel a felnőttkori beszédzavarokra

Kinek mikor szükséges, vagy érdemes részt vennie beszédvizsgálaton?

  • Ha valaki bizonytalan abban, hogy van-e beszédhibája, és olyan pályára készül, ahol ennek a felvételin, a hivatás gyakorlása során jelentősége van,
  • Ha valaki tudja,hogy beszéde – nem felel meg a köznapi normáknak, és ezen változtatni szeretne,
  • Ha valaki egyszerűen csak kíváncsi saját beszédének megítélésére

Mire irányul, mit tartalmaz, hogyan történik a logopédiai vizsgálat?

A beszédvizsgálat kötetlen beszélgetés keretében történik.

A személyi alapadatok (név, szül.hely,idő,anyja neve,lakcím, telefonszám) rögzítése után a következő témákkal kapcsolatos kérdések következnek:

  • Miért jelentkezett beszédvizsgálatra? Mit vár tőle?
  • Hogyan jellemezhető a beszéde jelenleg? (A beszédszervek,a légzés, a hangképzés,az artikuláció, a hangok kiejtése,a hangsúlyozás, a hanglejtés, a hangerő, a hangmagasság, a hangszín, a beszédtempó, a beszéd folyamatosságának véleményezése.)
  • Vannak-e a beszédhibát enyhítő, vagy súlyosbító kommunikációs helyzetei?
  • Mit tud  beszédfejlődésének, beszédhibájának kezdetéről, a családban előforduló beszédhibákról?
  • Saját tudomása szerint mi az oka a beszédhibájának?
  • Milyen terápiákban,kezelésekben részesült a beszédhibájának változása érdekében? (logopédiai, orvosi, pszichológiai, alternatív, természetgyógyászati kezelések története)
  • Hogyan változott a beszédállapota eddigi élete során?
  • Hogyan értékeli közvetlen és tágabb környezete a beszédállapotát?
  • Mennyire befolyásolja életmódját a beszédhibája?

Logopédiai vizsgálat és tanácsadás általános iskola felső tagozatos, középiskolás és felnőtt beszédhibások számára. A beszédvizsgálatra időpontot telefonon és e-mail-en lehet kérni: Aleszné Mező Magdolna: 06/20/9121834 Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

 

Ajakhasadék, szájpadhasadék

Az archasadékok kóreredete különböző, a hasadék létrejöttének okát ma sem ismerik minden esetben. Kialakulásában két tényezőnek van jelentős szerepe: az egyik az örökletesség, a másik a terhesség meghatározott periódusában a magzatot ért teratogén ártalom. A szájpadhasadék létrejöttében is bizonyos gének hatását gyanítják, azokét, amelyek a másodlagos szájpad és a környező részek kialakulását befolyásolják. A hajlam azonban csak akkor nyilvánul meg ártalomban, ha az ajakhasadék kialakulása szempontjából a terhesség 5.-7. hete, illetve a szájpadhasadék vonatkozásában a 7.-9. héten kedvezőtlen külső hatások, teratogén noxák is érik a magzatot.

Bővebben... [Ajakhasadék, szájpadhasadék]
 

A beszédészlelés és beszédmegértés zavara

A beszédészlelés a beszédhangok, hangkapcsolatok és hangsorok felismerése akkor, amikora jelentés még nem vesz részt a hallottak feldolgozásában. A beszédészlelés során azonosítjuk a különböző beszédhangokat vagy szótagokat, azok kapcsolódásait, illetve sorozatát.

A beszédmegértés a szavak jelentésének feldolgozásával kezdődik, ezt a mondatok megértése és értelmezése követi. A beszédmegértés a jelentések és az összefüggések felismerését is jelenti.

A beszédfeldolgozás zavaráról akkor beszélünk, ha az elhangzott közlések azonosítása nem pontos, megértésük bizonytalan, az értelmezés gátolt. Más szavakkal: ha a gyermek az életkorának megfelelő verbális közlések észlelésében és megértésében rendszeresen  téved, illetve a hozzá intézett megnyilatkozások egyértelmű feldolgozására nem képes, akkor a beszédészlelés és/vagy beszéd megértés zavara áll fenn.

Bővebben... [A beszédészlelés és beszédmegértés zavara]
 

Megkésett beszédfejlődés

Ha egy gyermek 18 hónapos korától kezdett el beszélni sok hibával, de a beszéd a kommunikáció eszközévé vált, megkésett beszédfejlődésről beszélünk. Jellemzője, hogy ép értelem és ép érzékszervek megléte mellett a gyermek beszédfejlődése elmarad a megfelelő beszédszinttől.

Bővebben... [Megkésett beszédfejlődés]
 

Pöszeség

A pöszeség (diszlália) a beszédhangok ejtésének, tisztaságának olyan zavara, amelyre jellemző az adott nyelvközösség artikulációs normáitól való eltérés.

Okai:

  • a gyermek általános fizikai állapotának leromlása, különösen a beszédfejlődés legintenzívebb szakaszában
  • lassúbb ütemű pszichikai fejlődés
  • retardált, megkésett beszédfejlődés
  • a fonematikus hallási differenciálás gyengesége, valamint a hallási emlékezet fejletlensége
  • a motoros koordináció, különösen a finom motorika zavara
  • a gyermek általános fejlődését akadályozó kedvezőtlen szociális miliő
  • a szociális-kommunikációs kapcsolatok beszűkülése korlátozott nyelvi kódra
  • a hibás beszéd utánzása
  • nevelési hibák, például a gyermek helytelen kiejtésének preferálása, utánzása a környezet részéről
  • organikus okok: a perifériás beszédszervek (szájüreg, nyelv, fogállomány, állkapocs, ajkak) anatómiai rendellenessége

Bővebben... [Pöszeség]
 

Orrhangzós beszéd

Orrhangzós beszéd esetén az élettani nazális rezonancia kórosan megváltozik. Az orrhangzós beszédnek organikus (szervi) vagy funkcionális okailehetnek. Az organikus okok lehetnek veleszületettek vagy szerzettek. A leggyakoribb veleszületett okok a különböző típusú és kiterjedésű hasadékok. Szerzett tényező lehet az idegrendszer különböző szintjein fellépő bénulások. A veleszületett funkcionális okok között lehetnek mentális károsodással, nagyothallással együtt megjelenők, a szerzettek közül pl. a hegesedés, megszokás következményeként, részeként is előfordulhatnak.

A terápia célja, hogy lehetőség szerint a gyermek iskolaéretten és időben kezdhesse meg iskolai tanulmányait. A logopédus legfontosabb feladata a tanácsadás, a korai fejlesztés megindítása, a terápia bellítása, majd az eredményektől függően az utógondozás. A logopédiai munka intenzitása életkortól függő.


 

Dadogás

A dadogás a beszéd összerendezettségének zavara, amely a ritmus és az ütem felbomlásában és a beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik.  A dadogás lehet örökletes, vagy kialakulhat az idegrendszer működését befolyásoló sérülés következtében.

A logopédus a dadogó érzelmi életére és értelmi tevékenységére egyaránt ható, tervszerű munkával és logopédiai módszerekkel igyekszik kialakítani és rögzíteni a folyamatos beszédet, beszédtempót és ritmust.

 

Hadarás

A hadarás a beszéd súlyos zavara, amelyre jellemző a rendkívüli gyorsaság, a hangok és szótagok kihagyása, a pontatlan hangképzés, a monotónia, és a  szegényes szókincs. A hadarás öröklött, genetikailag meghatározott zavar, ami specifikus és nem specifikus formában jelenhet meg. Specifikus endenciára utal a beszédzavar és az amuzikalitás együttes, gyakoribb mértékű előfordulása a hadarók családjában. A nem specifikus típusa a beszédgyengeség tünetegyüttese. Ebben a beszéd- és nyelvfejlődés zavarai koronológiai sorrendben (megkésett beszédfejlődés, általános pöszeség, diszlexia, hadarás) épülnek egymásra.

Bővebben... [Hadarás]
 

Diszfónia

A diszfónia a hangfunkció zavara, amely a zöngeképzés területére terjed ki. Jellemzője, hogy az artikulációs műveletek szabályszerűen zajlanak le, de a zönge hiányzik, vagy torzult formában van jelen. A hang ezért dominánsan zörej jellegű.

Okozhatja a hang túlerőltetése, gyakran a légzés és testtartás körébe eső funkcióproblémák váltják ki, de előfordul, hogy pszichoszomatikus okok rejlenek a diszfónia hátterében.

A diszfónia javítása, korrigálása foniátriai és logopédusi kompetencia. A terápia célja, hogy a logopédus kellemes, belső harmóniát közvetítő, tiszta, egyéni beszédhangot alakítson ki, amely beépül a folyamatos, spontán hangos beszédbe.

 

Diszlexia - diszgráfia

A diszlexiaveszélyeztetettség gyanúja 5-6 éves, óvodás gyermekeknél merülhet fel abban az esetben, ha a szülő, az óvónő vagy a logopédus a következő jelenségeket tapasztalja:
  1. úgynevezett "rizikótényezők" (szülési sérülés, idegrendszeri sérülés, mozgásfejlődési zavar)
  2. megkésett beszédfejlődés
  3. nehezen induló nyelvi fejlődés
  4. szegényes szókincs, korlátozott beszédmegértés
  5. nehézkes verstanulás, rossz kifejezőkészség, szómegtalálási nehézségek
  6. elhúzódó pöszeség, hangátvetések, szótorzítások
  7. jó hallásvizsgálati eredmény ellenére gyakran visszakérdez
  8. mozgásban ügyetlen, kialakulatlan vagy keresztezett dominancia
  9. rossz ritmusérzék, dallamvisszaadás
  10. amuzikalitás
  11. szórt figyelem
Ha a fenti tünetek közül néhány együttes jelentkezése esetén részletes vizsgálat elvégzése szükséges.

Bővebben... [Diszlexia - diszgráfia]
 

Gyermekkori afázia

A gyermekkori afázia olyan kommunikációs/nyelvi zavar, amely a beszédfejlődés befejezése után lép fel a bal agyfélteke meghatározott részeinek károsodása miatt. Az afázia a már kialakult és helyesen használt beszédet és/vagy a nyelvet károsítja. Az afázia a nyelvnek (mint kommunikációs eszköznek) minden aspektusát érintheti, tehát nemcsak a beszédet és a beszéd megértését, hanem az olvasást és az írást is. Ettől függően beszélhetünk globális, motoros és szenzoros afáziáról. A beteg nem tudja gondolatait szavakba önteni, leírni, nem érti, amit mondanak neki.

Az afáziának több oka lehet: agyvérzés, embólia, trombózis, baleset miatti agysérülés, tumor, agyhártyagyulladás. Az afázia súlyossága, illetve a későbbi kilátások függnek a sérült terület kiterjedésétől és mélységétől. Gyakran tapasztalható spontán gyógyulás, azonban ebben az esetben a további javuláshoz elengedhetetlen a célzott terápia alkalmazása.

Bővebben... [Gyermekkori afázia]
 
« ElsőElőző12KövetkezőUtolsó »

Oldal 1 / 2