Logopédiai vizsgálat és tanácsadás különös tekintettel a felnőttkori beszédzavarokra |
Kinek mikor szükséges, vagy érdemes részt vennie beszédvizsgálaton?
- Ha valaki bizonytalan abban, hogy van-e beszédhibája, és olyan pályára készül, ahol ennek a felvételin, a hivatás gyakorlása során jelentősége van,
- Ha valaki tudja,hogy beszéde – nem felel meg a köznapi normáknak, és ezen változtatni szeretne,
- Ha valaki egyszerűen csak kíváncsi saját beszédének megítélésére
Mire irányul, mit tartalmaz, hogyan történik a logopédiai vizsgálat?
A beszédvizsgálat kötetlen beszélgetés keretében történik.
A személyi alapadatok (név, szül.hely,idő,anyja neve,lakcím, telefonszám) rögzítése után a következő témákkal kapcsolatos kérdések következnek:
- Miért jelentkezett beszédvizsgálatra? Mit vár tőle?
- Hogyan jellemezhető a beszéde jelenleg? (A beszédszervek,a légzés, a hangképzés,az artikuláció, a hangok kiejtése,a hangsúlyozás, a hanglejtés, a hangerő, a hangmagasság, a hangszín, a beszédtempó, a beszéd folyamatosságának véleményezése.)
- Vannak-e a beszédhibát enyhítő, vagy súlyosbító kommunikációs helyzetei?
- Mit tud beszédfejlődésének, beszédhibájának kezdetéről, a családban előforduló beszédhibákról?
- Saját tudomása szerint mi az oka a beszédhibájának?
- Milyen terápiákban,kezelésekben részesült a beszédhibájának változása érdekében? (logopédiai, orvosi, pszichológiai, alternatív, természetgyógyászati kezelések története)
- Hogyan változott a beszédállapota eddigi élete során?
- Hogyan értékeli közvetlen és tágabb környezete a beszédállapotát?
- Mennyire befolyásolja életmódját a beszédhibája?
Logopédiai vizsgálat és tanácsadás általános iskola felső tagozatos, középiskolás és felnőtt beszédhibások számára. A beszédvizsgálatra időpontot telefonon és e-mail-en lehet kérni: Aleszné Mező Magdolna: 06/20/9121834
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
|
|
Ajakhasadék, szájpadhasadék |
Az archasadékok kóreredete különböző, a hasadék létrejöttének okát ma sem ismerik minden esetben. Kialakulásában két tényezőnek van jelentős szerepe: az egyik az örökletesség, a másik a terhesség meghatározott periódusában a magzatot ért teratogén ártalom. A szájpadhasadék létrejöttében is bizonyos gének hatását gyanítják, azokét, amelyek a másodlagos szájpad és a környező részek kialakulását befolyásolják. A hajlam azonban csak akkor nyilvánul meg ártalomban, ha az ajakhasadék kialakulása szempontjából a terhesség 5.-7. hete, illetve a szájpadhasadék vonatkozásában a 7.-9. héten kedvezőtlen külső hatások, teratogén noxák is érik a magzatot. |
Bővebben... [Ajakhasadék, szájpadhasadék]
|
A beszédészlelés és beszédmegértés zavara |
A beszédészlelés a beszédhangok, hangkapcsolatok és hangsorok felismerése akkor, amikora jelentés még nem vesz részt a hallottak feldolgozásában. A beszédészlelés során azonosítjuk a különböző beszédhangokat vagy szótagokat, azok kapcsolódásait, illetve sorozatát.
A beszédmegértés a szavak jelentésének feldolgozásával kezdődik, ezt a mondatok megértése és értelmezése követi. A beszédmegértés a jelentések és az összefüggések felismerését is jelenti.
A beszédfeldolgozás zavaráról akkor beszélünk, ha az elhangzott közlések azonosítása nem pontos, megértésük bizonytalan, az értelmezés gátolt. Más szavakkal: ha a gyermek az életkorának megfelelő verbális közlések észlelésében és megértésében rendszeresen téved, illetve a hozzá intézett megnyilatkozások egyértelmű feldolgozására nem képes, akkor a beszédészlelés és/vagy beszéd megértés zavara áll fenn.
|
Bővebben... [A beszédészlelés és beszédmegértés zavara]
|
Ha egy gyermek 18 hónapos korától kezdett el beszélni sok hibával, de a beszéd a kommunikáció eszközévé vált, megkésett beszédfejlődésről beszélünk. Jellemzője, hogy ép értelem és ép érzékszervek megléte mellett a gyermek beszédfejlődése elmarad a megfelelő beszédszinttől.
|
Bővebben... [Megkésett beszédfejlődés]
|
A pöszeség (diszlália) a beszédhangok ejtésének, tisztaságának olyan zavara, amelyre jellemző az adott nyelvközösség artikulációs normáitól való eltérés.
Okai:
- a gyermek általános fizikai állapotának leromlása, különösen a beszédfejlődés legintenzívebb szakaszában
- lassúbb ütemű pszichikai fejlődés
- retardált, megkésett beszédfejlődés
- a fonematikus hallási differenciálás gyengesége, valamint a hallási emlékezet fejletlensége
- a motoros koordináció, különösen a finom motorika zavara
- a gyermek általános fejlődését akadályozó kedvezőtlen szociális miliő
- a szociális-kommunikációs kapcsolatok beszűkülése korlátozott nyelvi kódra
- a hibás beszéd utánzása
- nevelési hibák, például a gyermek helytelen kiejtésének preferálása, utánzása a környezet részéről
- organikus okok: a perifériás beszédszervek (szájüreg, nyelv, fogállomány, állkapocs, ajkak) anatómiai rendellenessége
|
Bővebben... [Pöszeség]
|
Orrhangzós beszéd esetén az élettani nazális rezonancia kórosan megváltozik. Az orrhangzós beszédnek organikus (szervi) vagy funkcionális okailehetnek. Az organikus okok lehetnek veleszületettek vagy szerzettek. A leggyakoribb veleszületett okok a különböző típusú és kiterjedésű hasadékok. Szerzett tényező lehet az idegrendszer különböző szintjein fellépő bénulások. A veleszületett funkcionális okok között lehetnek mentális károsodással, nagyothallással együtt megjelenők, a szerzettek közül pl. a hegesedés, megszokás következményeként, részeként is előfordulhatnak.
A terápia célja, hogy lehetőség szerint a gyermek iskolaéretten és időben kezdhesse meg iskolai tanulmányait. A logopédus legfontosabb feladata a tanácsadás, a korai fejlesztés megindítása, a terápia bellítása, majd az eredményektől függően az utógondozás. A logopédiai munka intenzitása életkortól függő.
|
A dadogás a beszéd összerendezettségének zavara, amely a ritmus és az ütem felbomlásában és a beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik. A dadogás lehet örökletes, vagy kialakulhat az idegrendszer működését befolyásoló sérülés következtében.
A logopédus a dadogó érzelmi életére és értelmi tevékenységére egyaránt ható, tervszerű munkával és logopédiai módszerekkel igyekszik kialakítani és rögzíteni a folyamatos beszédet, beszédtempót és ritmust. |
A hadarás a beszéd súlyos zavara, amelyre jellemző a rendkívüli gyorsaság, a hangok és szótagok kihagyása, a pontatlan hangképzés, a monotónia, és a szegényes szókincs. A hadarás öröklött, genetikailag meghatározott zavar, ami specifikus és nem specifikus formában jelenhet meg. Specifikus endenciára utal a beszédzavar és az amuzikalitás együttes, gyakoribb mértékű előfordulása a hadarók családjában. A nem specifikus típusa a beszédgyengeség tünetegyüttese. Ebben a beszéd- és nyelvfejlődés zavarai koronológiai sorrendben (megkésett beszédfejlődés, általános pöszeség, diszlexia, hadarás) épülnek egymásra.
|
Bővebben... [Hadarás]
|
A diszfónia a hangfunkció zavara, amely a zöngeképzés területére terjed ki. Jellemzője, hogy az artikulációs műveletek szabályszerűen zajlanak le, de a zönge hiányzik, vagy torzult formában van jelen. A hang ezért dominánsan zörej jellegű.
Okozhatja a hang túlerőltetése, gyakran a légzés és testtartás körébe eső funkcióproblémák váltják ki, de előfordul, hogy pszichoszomatikus okok rejlenek a diszfónia hátterében.
A diszfónia javítása, korrigálása foniátriai és logopédusi kompetencia. A terápia célja, hogy a logopédus kellemes, belső harmóniát közvetítő, tiszta, egyéni beszédhangot alakítson ki, amely beépül a folyamatos, spontán hangos beszédbe.
|
A diszlexiaveszélyeztetettség gyanúja 5-6 éves, óvodás gyermekeknél merülhet fel abban az esetben, ha a szülő, az óvónő vagy a logopédus a következő jelenségeket tapasztalja:
- úgynevezett "rizikótényezők" (szülési sérülés, idegrendszeri sérülés, mozgásfejlődési zavar)
- megkésett beszédfejlődés
- nehezen induló nyelvi fejlődés
- szegényes szókincs, korlátozott beszédmegértés
- nehézkes verstanulás, rossz kifejezőkészség, szómegtalálási nehézségek
- elhúzódó pöszeség, hangátvetések, szótorzítások
- jó hallásvizsgálati eredmény ellenére gyakran visszakérdez
- mozgásban ügyetlen, kialakulatlan vagy keresztezett dominancia
- rossz ritmusérzék, dallamvisszaadás
- amuzikalitás
- szórt figyelem
Ha a fenti tünetek közül néhány együttes jelentkezése esetén részletes vizsgálat elvégzése szükséges. |
Bővebben... [Diszlexia - diszgráfia]
|
A gyermekkori afázia olyan kommunikációs/nyelvi zavar, amely a beszédfejlődés befejezése után lép fel a bal agyfélteke meghatározott részeinek károsodása miatt. Az afázia a már kialakult és helyesen használt beszédet és/vagy a nyelvet károsítja. Az afázia a nyelvnek (mint kommunikációs eszköznek) minden aspektusát érintheti, tehát nemcsak a beszédet és a beszéd megértését, hanem az olvasást és az írást is. Ettől függően beszélhetünk globális, motoros és szenzoros afáziáról. A beteg nem tudja gondolatait szavakba önteni, leírni, nem érti, amit mondanak neki.
Az afáziának több oka lehet: agyvérzés, embólia, trombózis, baleset miatti agysérülés, tumor, agyhártyagyulladás. Az afázia súlyossága, illetve a későbbi kilátások függnek a sérült terület kiterjedésétől és mélységétől. Gyakran tapasztalható spontán gyógyulás, azonban ebben az esetben a további javuláshoz elengedhetetlen a célzott terápia alkalmazása.
|
Bővebben... [Gyermekkori afázia]
|
|
|